2016. december 28. szerda 15.10 Törökbálint Aréna

NNC Frogs:  Vili- Szabi,Joci,Tibi,Luki,Szaki,M.Laci,Ati,Gatya.

Elkódorogtunk egy évzáró kupára a két ünnep között. Jó ötletnek tűnt, de végül is nem lett az. Kifejezetten bivalyerős társaság nézett ki előzetesen, de persze némi módosulás lett a végén. Mérten Tomi már karácsony előtt jelezte, hogy bokasérülése van és nem javul úgy, ahogy remélte. Gergőék disznót vágtak s délelőtt 10-11 körül hívott, hogy nem haladnak elég jól az áldozat traumatizálásával. Sajt,Tomi melózott,Szarkusz nem ért rá sérültjeink még nem álltak talpra.  Ettől függetlenül azért régen voltunk már ilyen dinamikus kerettel bármerre is. Igaz a védelem közepéből nem volt sem Jura sem sajt sem Geri, de a legutóbbi Kaminón is nélkülük nyomtuk mégpedig akkor jól. Most úgy néz ki nem sikerült pótolni Őket. Régen nem volt ennyi szurkolónk, sajnálom, hogy nem sikerült kiszolgálni Őket. Ott volt Öcsi,Lukács Józsi,Irma(Luki édesanyja),Basa,Bandi. Pálma is megjelent mellettem szakvezetőként.

Csoportunk szokás szerint iszonyatos volt, Remélem 2017-re megfordul a tendencia és nem csak a kupagyőzelemre is esélyes bandákkal randiztatnak Minket állandóan.

Most még 2016 volt, kezdtünk hát a Mini Foci BL-ben 32-be jutó Mé-Szi Frucht (Dunaújváros) ellen. Ők jók ugyan, de sokszor kriminálisan szarul állnak fel és akkor nem igazán vészesek. Ha ott van velük aki számít, akkor viszont borzasztóan nehezen verhetőek.Most ráért tőlük fű-fa-bogár, még az is itthon volt aki egyébként külföldön focizik. Nem is vertük Őket. Őszintén be kell valljam, hogy, ha ennél sokkal gyengébb összeállításban jönnek akkor sem valószínű, hogy lett volna esélyünk. Ez nem miattuk volt, hanem saját magunk miatt. Irtó impotensen fociztunk. Le voltunk maradva állandóan, nehezen vittük fel a zsugát, elől nem tudtuk megtartani. Látszott, hogy baj lesz. Egy szokásos kamikáze szögletünk után lett is. Felromboltunk mindannyian, belövöldöztük a szögiket többször is, persze egyik után lekontráztak s paff. Majd egy könnyű síppal befújt szabit vertek be távolról. 0-2-vel fordultunk. Támadgattunk, de nem bírtunk eredményesek lenni. Egy utolsó emberként eladott labdát megszereztek s máris 0-3. Ekkor Luki lejött a pályáról és átöltözött, mert fájt a lába. Továbbiakban nélküle kellett folytatni, nem volt elég bajunk ugye. Azért szépítettünk. Joci szerzett labdát, letette Szabinak aki keresztbe verte Gatyának. Nagyon szép, végsőkig kijátszott szépségtapasz volt. 1-3 lett a vége.

Jött az első meccsén ikszelő Szemérem Ajax(Bp) akik a Arany Ászok szerdai bajnokai. Most Luki helyett Gatya kezdett. Ennyi változott a nyitómeccshez képest. Meg annyi, hogy már a legelején Mi szereztünk vezetést Szaki élesen belőtt szöglete után amit a kapus bepaskolt maga mögé. Egy ideig vezettünk is, helyzetünk is volt bár nem sok, de annyira sok nekik sem. Egy rossz váltás után üresen maradt csatáruk sajnos kiegyenlített. Nemsokára fújtak ellenünk megint egy marhaságot. A távoli szabi most is végzetesnek bizonyult. 1-2-vel fordultunk át, bár Szabi is rúgott egy marha nagy ficakkapufát szabadrúgás után. A második félidőben megtettünk mindent, de majdnem úgy nézett ki, hogy kevés lesz. Az utolsó percben végül is Szaki keretbe foglalta a meccset és kiegyenlített. 2-2

Pihenés nélkül játszottunk újra. Ha ezt a meccset nyerjük akkor még állt a zászló a továbbjutás előtt. Kissé fáradtnak éreztem a csapatot meg ráadásul a csoport legjobban játszó brigádja következett. Ez a Hasszán FC(Tata) akik a Tatabányai Bajnokság I. osztályának éllovasai. Komolyan nem láttam még csapatot akik ilyen játszi könnyedséggel tudnak helyzetbe kerülni, mint Ők. A Mé-Szi ellen is volt, nem akarok hazudni, vagy húsz tiszta zinyójuk. Viszont olyan sebességgel nyomták, hogy keményen benne volt a hiba a végjátékukban. Az első két meccsükön csak 1-1 gólt szereztek, ami csak 1 pontra volt elég. Ellenünk is dolgozták ki a helyzeteket, de ki is hagyták rendre. Szerintem az életben nem rúgnak gólt, de ezen a napon szerencsénk sem volt. Egy becsúszás utáni mentést követően a labda becsorgott a hálónkba. Voltak kísérleteink, de a kapufa  volt a maximum ameddig eljutottunk. A félidő utolsó percében egy kontrát viszont benyeltünk. 0-2 és lehetett érezni, hogy nem valószínű, hogy felállunk. Kevés cserénk volt és mivel nem volt pihenés a két meccs között, fáradtunk keményen.De mindentől függetlenül nem álltunk meg egy másodpercre sem. Küzdött mindenki erőn felül. Nem adtuk fel és ez nagyon örömteli. Tudta mindenki a lelke mélyén, hogy ebből nem lesz énekes halott, de megpróbáltunk amit meg lehetett. Persze közben a helyzetkidolgozásban sztahanovista tataiak sem tétlenkedtek, de vagy Vili védett vagy a csapatból valaki mentett önfeláldozóan. Rúgtunk kapufát, mentettek a gólvonalról volt minden csak gól nem. A fellépés legvégén egy szélárnyékból elengedett bomba még  bezúgott a hálónkba. 0-3. Ennyi. Hozzáteszem, hogy hivatalosan 3-1 kaptunk ki, mert a spori egy gólt beírt nekünk. Úgy látta biztos megérdemeltük. :-)

Egy szerzett ponttal búcsúztunk a további küzdelmektől. Nem játszottunk jól, de irtó sokat futott, küzdött mindenki. Próbáltuk erőből megoldani, amit játékból nem sikerült. Sajnos a továbbjutáshoz ez nem volt elég. Mondjuk azért volt olyan csoport amiből tovább léptünk volna és egy győzelem, lehet hogy ki is mozdította volna a kátyúból a társaságot. De nem volt esély győzelemre. Mondhatni, hogy sem a körülmények sem a bíró sem semmi és senki nem volt most mellettünk, szerencsénk sem volt. De botorság lenne külső körülményekre fogni a sikertelenséget. Magunkba kell keresni a hibát, mert csak akkor fejlődhetünk. Vannak ilyen napok amikor semmi nem sikerül. A tavalyi év utolsó kupáján is pont nélkül zártunk Kunszentmiklóson mégis talpra álltunk gyorsan. Most is úgy lesz. Példaként jut eszembe, hogy az említett kupán csoportellenfelünk a GasziSportvideo (Dunaújváros) velünk egy időben játszott egy másik csoportba,mely a miénknél jóval gyengébb volt, az Arénában és laza 0 ponttal simán utolsó lett, pedig rohadt erősen álltak fel. Tehát bárkinek lehet szer napja. De még egyszer hangsúlyoznom kell, hogy egy csapatként küzdöttünk, ami visszanézve nagyszerű dolog. Utána pedig elmentünk kocsmázni, évet búcsúztatni, ami nagyon jó volt. Ezek azok a momentumok amik megmaradnak az emberfiában, míg az esze meg nem roggyan.

Most nem szeretném a csapatot egyenként elemezni, mert, ahogy többször írtam már, szívét-lelkét kirakta mindenki a pástra. Az, hogy esetleg nem játszott tökéletesen az pedig le van tojva.

Esetleg azt emelném ki, hogy Luki kiesésével Gatya szinte végig játszhatta a tornát. Kicsit edződhetett a Frogsba. Mentalitása Neki is tökéletes volt. Küzdött, futott sokat Ő is.

De mindettől függetlenül ez az év csodálatos volt. Még egy darabig ne legyen rosszabb és akkor nem lesz semmi baj.