2018. július 1. vasárnap

Igen régen fordult elő, hogy kupáról írhattam. Ez azért volt, igen régen tudtunk bárhol is megjelenni egynapos tornán. Még a bajnokság kezdete előtt rendeztünk egy 4 csapatos felkészülési tornát, de arról nem írtam komolyabb esszét, de azért a tényszerű eredményeket majd beírom egy fájlba.

Szóval régen mentünk bármerre is focizni. Legutóbb 2016 október 23-án történt ilyen, ráadásul pont a jelenlegi helyszínen. De sajna marha nehéz egy normális csapattal elindulni bármerre is. Most is határeset volt a dolog előzetesen, de mivel Vili,Ati,Sajt,Szabó Szabi,Geri pozitívan állt az ügyhöz, úgy döntöttem lesz ami lesz megyünk. Nevezettekhez még csatlakozott Basa,László Karcsi,Kévés Sanyi sőt  reggel Luki is szólt, hogy jön. Így azután igen izmos kerettel indultunk útnak, még úgyis, hogy különböző indokok miatti hiányzóink listája gyakorlatilag végtelen, szóval a lista (sérülés,nyaralás,lakodalom,legénybúcsú,meló stb.) : Márkó,Joci,Fekete Tomi,Hegyesi Tomi, Jura, Szaki, Szarkusz,Tibi,Bandi,Szabi,Bence,Marton Laci,Mérten Tomi.

12 csapat nevezhetett akiket 4 db 3-as csoportba osztottak. Mindenki tovább lépett, de a csoportgyőztesek rögtön a 8-ba, míg a 2. és 3. helyezettek keresztbe nyolcad döntőztek. Legutóbb is kemény kis trojkánk volt, most is. Ez ilyen rendszerben inkább jó, mint rossz.

Mi az előzetesen elég erősnek mondott James Bull Team-mel kezdtünk akik Bánhidáról érkeztek és az első meccsen rögvest kikaptak 2-1-re. Szóval erősen motiváltak voltak, mivel 2-szer nagyon nem akartak kikapni és a csoport utolsó helye sem vonzotta Őket. Mi a Vili- Sajt,Geri,Szabi,Luki. Ez volt végig a kezdőnk, mint kitűnik 4+1-es rendszer volt és 2x10 perc a játékidő. Elég gyorsan hátrányba kerültünk, de ez nem lombozott le minket. Jól mozogtunk és látszott, hogy sokkal jobb játékosokból áll a Frogs. Fordítottunk is a félidőben. A második etapban azonban egyenlítettek. Volt rá esély, hogy marad az x, de nem így lett. Ráadásul emberhátrányban(Lukit küldték le, mert annyit mondott: ez nem volt kéz?, ennyi elég volt, sőt mikor Vili megkérdezte, hogy mifene van akkor kilátásba helyezte, hogy őt is kiküldi és félbe szakítja a meccset; igazi marha volt), szóval 3+1-ben nyertük meg a meccset. A góljainkat a Geri,Luki,Szabi trió szerezte.

Ezzel eldőlt, hogy, ha nem kapunk ki csoportelsők leszünk. Be kell valljam gondolkodtunk, hogy kikapunk, mert a 2. ága sokkal könnyebb volt, de végül is úgy voltunk vele, hogy nem számolgatunk hiszen csak egy kellemes kis délutánt akartunk abba pedig ez a buzizás nem fér bele. Szóval nyertünk a szép nevű Faszamár Fc ellen. A zöld mezben virító srácok a környékbeli nagypályás csapatok tagjaiból verbuválódtak össze (Lakitelek, Szentkirály, Tiszakécske ). Nem voltak ügyetlenek és fizikumukra sem panaszkodhattak. Menetrendszerűen vezetést is szereztek. Luki két góljával viszont a mi javunkra fordítottuk az állást, megszerezve ezzel a csoportgyőzelmet bejutva egyúttal a 8-ba.

A negyeddöntőnkre 5 meccset kellett várni amibe volt egy botrányba fulladó, végtelen hosszúságú meccs is. Itt egyébként a bánhidai csoportellenfelünk csapott össze a környékből összeszedett fiatal focistákkal. Eleve a bíró rusnyán elfújta a helyiek javára a meccset, de így is csak 1-1 lett a vége. A heteseknél 5 sorozaton keresztül egálban voltak a felek. Aztán jött a balhé. A Kispályások 6. rúgója kihagyta és mivel a James Bull úgy értelmezte, hogy az első kihagyott büntetőnél vége a dalnak őrjöngve-ünnepelve levonultak. Nem várva meg, hogy a rúgó ellenpárja is elvégezze a dolgát. De az a szomorú, hogy a bíró is rábólintott erre, sőt a világoskék mezesek is csak ímmel-ámmal tiltakoztak. De a Szabó Team-esekkel Mi is mondtuk nekik, hogy ez így nem frankó, meg a közönség is hurrogott és így nagy nehezen visszatért a vándorcirkusz elég sok idő múlva az arénába. Annyi kellett volna, hogy berúgja a bánhidai srác és kész. S mivel a két kapus botrány szarul védte a büntiket (mindkettő balra elugrott s kész, jobbra sosem, biztos fájt az oldaluk vagy tudja fene), ez nem tűnt egy nehéz feladatnak. Na szerintetek hova rúgta a srác. Igen arra amerre nem kellett volna. S mivel a kékek következő rúgója beverte, a fekete viszont szépen elbaszta a Kispályások mentek tovább. Volt is haddelhadd nem kicsi. Az a srác aki a visszatérés után hibázott úgy üvöltött, hogy simán elbaszta a pecások fogását a távoli Holt-Tiszánál. A legszebb mondata ami után végleg közröhej tárgya lett: Mert nem tudjátok elviselni a vereséget! :-))) Szerencsére Ő jól viselte.

Vissza hozzánk. Csak elérkezett a 4-ed döntő. A Felcsúti Gátlástalanok SK nevű egylet ellen. Ez a mondjuk ki, gunyoros név, régi ismerősöket takart. A Bene nagypályás csapatából kértek fel ugyanis pár srácot, hogy jöjjön. Név szerint: Horváth Laci,Koller Dávid,Tóth Zalán,Fodor négyest. Sőt, lehet, hogy a kapus is benei volt azt nem is figyeltem. Meg egy idősebb fószer volt még velük. A sok várakozás jót ugyan nem tett a játékunknak, de egy másodpercig nem kellett aggódni. Eleve feltűnően féltek tőlünk mi pedig domináltunk. Persze ennek folyománya, hogy egy tömörülő védelmet nehéz feltörni, viszont kontrából lehet gólt kapni. Volt is néhány veszélyes ellentámadásuk, de vagy Vili vagy valamelyik hátrarohanó játékosunk tisztázott. Az látszott, hogy gólt valahogy majd csak szerzünk csak kérdés volt mikor. De csak sikerült Geri s Ati révén kettőt verni s bejutni a négybe.

Következett az elődöntő s ott a Szabó Team. Ők voltak mellettünk-mögöttünk a legerősebb csapat a tornán szerintem. Magyar Imi(Nyárlőrinc) volt a kapusuk a mezőnyben Pánczél Pisti,Marton Ricsi,Szabó Gabi,Palotai Tomi,Fekete Gabi,Takács Vili ügyködtek. Egészen eddig a meccsig egyetlen gólt sem kaptak. Most viszont rögtön 3-at. Mindhármat Szabi szerezte. Volt bomba,pörgetés, miegymás. Jól játszottunk s lazán nyertünk. Az utolsó percben ugyan Vilike lőtt egy szépítő gólt, de ez nem osztott nem szorzott. Így lett 3-1.

A kisdöntőt Gabiék iszonyú lazán nyerték egy regiment góllal.

A döntőben a Faszamár Fc került utunkba újfent, miután hetesekkel túlléptek a Kispályásokon. Most már ismertek minket és nem is erőltették a támadást valami nagyon. A védekezésüket annál ügyesebben szervezték meg. Kemények voltak és koncentráltak és ügyesen kontráztak. A focit viszont mi játszottuk. És addig-addig kerestük a rést amíg Geri passzát Szabi be nem baszta közelről. Ezzel az 1-0-al fordultunk is. Pár perc után egy kipattanót eltörve kiegyenlítettek. Gyorsan elmostuk ünneplésüket miután Ati passzolt be ügyesen egy Geri zsugát. Geri jó formáját igazolva megnyugtatott minket 3-1. Ezután a végén Szabit kiállította a spori. Így mi beküldtük a Basa,Sanyi,Sajt védekező 3-ast, hogy tartsák az eredményt. A zöldek persze levitték a kapust, hogy 5-en támadjanak 3-ra. De a srácok olyan tökéletesen teljesítették a feladatot, hogy egy megszerzett labdát Sajt ballal(!) be is csavart a saját hatosunkon belülről kialakítva a 4-1-es végeredményt.

Ez volt a 4-ik Ketrec Kupa, amin 2-szor jelentünk meg és másodszor nyertük meg. Elég jó arány. Szerencsénk volt, mert végig jó csapatokkal játszhattunk. Az az igazság, hogy a 12 csapatból 5 kifejezetten jó volt 1 nem rossz a maradék hat viszont váltakozó szinten gyengécske. Hála az égnek mi a hat csapatból eggyel sem kellett, hogy játszunk, míg a Szabó Teamnek mi voltunk az első komoly feladat. Jobb volt ez így nekünk. Nem kellett komolytalan csatározásokba bonyolódni s így volt sportértéke ennek a vasárnapi focinak. Végül is különösebb izgalom nélkül hoztuk el a kupát, de azért minden fellépésen meg kellett izzadni a győzelemért. Egyáltalán nem rossz gárdák ellen mérethettük meg magunkat. Jó volt újra együtt küzdeni, még akkor is, ha tényleg nagyon sokan nem voltak a csapatból. De itt is köszönöm Sanyinak,Basának és Karcsinak, hogy jöttek segíteni. A Frogs-os mag többet játszott de nélkülük nagy bajban lettünk volna.  Szerintem játéktudásban jelentősen a mezőny fölé nőttünk. Vili most is zseniálisan védett, Sajt most is hatalmas biztonságot ad és ráadásul támadásban is kreatív, Gergő játékintelligenciája, önzetlensége egyszerűen pótolhatatlan, Szabi végig nagyszerű volt, de a négy között egészen döbbenetes produkcióval rukkolt elő, Luki teljességgel más szint,  mint akik próbálták levédekezni, mind sebességben,  mind labdaügyességben, Ati sok futással, önfeláldozóan játszott s mikor égett a ház belőtte a zinyót is, Basa mindig végtelenül fegyelmezett a pályán, Karcsi keményen, alázatosan lemondva a támadásokról védekezett volt is mentése amiből akadt bravúros is, Sanyinak szokni kellett a csapatot, de a négy között már hasznos volt nagyon.

Szóval nagyszerű és eredményes nap volt! Legközelebb azért remélem még többen el tudnak jönni.